Színházi fotózás

Néhány évig színházi fotós voltam, több színházi portálnak, később pedig színházaknak is dolgoztam: Budapesti Operettszínház, Vígszínház, Nemzeti Színház, Katona József Színház és még számos budapesti színház. Sokan kérték tőlem az ismerőseim, hogy meséljek a színházi fotózásról. Ez egy nagyon különleges, izgalmas és érdekes világ. Úgy gondoltam, hogy készítek egy blog bejegyzést erről a témáról.

✍🏻 Színházi fotózás | Fotózás

📅 2020. január 1.

Kulissza titkok: Így dolgozom egy előadáson

Színház, tánc, koncert, komolyzene, balett vagy cirkusz fotózása? Bármelyik előadás is legyen, van néhány fontos szabály és pár kulissza titok is hozzá. Érdekes lehet talán akkor is, ha nem fotózol ilyen témát. 🙂 Sok színház, társulat, blog vagy hírportál részére készítettem fotókat. Középiskolásként még csak hobbiból, később pedig hivatalos fotósként lőttem a képeket.

Előadás előtt…

Mindegyik társulatnak, színháznak van egy sajtós vagy marketinges csapata. Ők határozzák meg, hogy hány fotóst, újságírót, videóst engednek be az előadásra. Általában 2-3 héttel a premier előtt kapunk meghívót a fotóspróbára. Ezeket a külön próbákat legtöbbször 10-14 óra felé tartják. A művészbejárón a színház egyik munkatársa ellenőrzi a listát, sok helyen még külön személyit is kérnek. Kezdés előtt 5-10 perccel mehetünk a nézőtérre. Színház függő, de én általában a 6-8. sorból, középről, picit talán rendezői balról szeretek fotózni. Mielőtt indul az előadás a sajtófőnök vagy a rendező, esetleg a színészek mesélnek picit az előadásról. Itt zömében fotós információkat kapunk. Például: 1 órás az első felvonás, 1,5 órás a második. Az első 30 perc nagyon sötét lesz, szinte alig lesz fény, a második rész elejét ne fotózzuk, mert néhány színész teljesen meztelenül játszik, figyeljünk erre. A végén még nincs teljesen kész az egyik jelenet, előbb vége lesz. Ezek fontos információk és sokat segítenek a fotózásban.

Szabályok a színházi fotózáshoz

Az összes fotóspróbán tilos vakuzni. Aki profi szinten dolgozik, azok még az AF és különböző segédfényeket is kikapcsolják az előadás alatt. Én még a fényképezőgép kijelzőjén is olyan 30%-ra állítom a fényt, mert túl erős a sötétben és zavar, ha rápillantok. Sok fotós csendes üzemmódba kapcsolja a fényképezőgépét. (Ilyenkor a fotó készítéskor a zár hangját tompítja a gép és alig lehet hallani.) Ha fotóspróbán vagyok, én nem kapcsolom át, mert úgyis 20-30 fényképezőgép kattog, másodpercenként sokszor 100-200 “kattanást” is lehet hallani. A profi DSLR gépeken nincsen visszajelző hang (szerintem), legalábbis nekem nincs, de persze azokat is ki kell kapcsolni.

Ilyenkor az öltözet is teljesen mindegy, de én ha tehetem sötétkék farmerben vagy fekete nadrágban és sötétebb pólóban vagy pulcsiban fotózom. Az alapvető színházi protokoll persze itt is érvényes. Mindig lenémítom a telefonomat, sőt, sokszor még repülőgép üzemmódban hagyom és a szünetben sem nézem meg, hogy fejben 100%-ban az előadásban legyek és csak oda koncentráljak, azon pörögjek.

Enni és inni nem illik előadás közben, de ha hirtelen nagyon szomjas leszek, simán iszom azért. Beszélgetni ugyanúgy nem szoktunk a fotóspróbán sem, időnk sem lenne rá és semmi értelme nincs a fotózás közben. Ha esetleg ül valaki mellettem, akkor néha megy egy pici lökdösődés. 😀 Ha például valaki jobb oldalon van a színpad szélénél, akkor nekem is el kell húznom a gépet, fejemet, kezemet balra és a mellettem ülő fotósnak is. Ilyenkor összeér a kezünk, ő lehet más kivágásban szeretné, ezért tol kifelé balra. Persze ezt ne úgy képzeld el, ahogy egy nagy díjátadón fotóznak a fotósok és löknek félre mindenkit. 😛 Mindig jó a hangulat a fotóspróbákon. Igazából tényleg ez a három legfontosabb: nincs vaku, nincsenek kifelé (színpad felé) fények a gépből, nincsen hang és telefon vagy bármi zavaró.

Milyen fotós eszköz szükséges hozzá?

A technikai kérdés már sokkal bonyolultabb. Sok fotós írja, hogy 2.8-as objektív nélkül esélytelen vagy… Szerintem ez egyáltalán nem igaz. Én 17 évesen a Budapesti Operettszínházban egy Canon 18-55mm f/3.5-5.6 objektívvel fotóztam, ahol ugye 55mm-ben volt 90%-ban az objektív, ami 5.6-os rekeszt adott. 😀 500 fotóból talán lett 1 minőségi kép. Viszont rengeteget tanultam.

Fényeket, mozgást, érezni a teret. Egy évig ezzel a szettel nyomultam, ha hobbiból csinálod vagy később profin szeretnéd valahol el kell kezdened. Később lett egy szuper Canon 70-200mm f/4 objektívem. Ja és a legfontosabbat nem mondtam! ISO 1600-on tudtam dolgozni. Így ahhoz, hogy egy színház vagy koncertfotó élvezhető legyen sokszor 1/80-as zárral dolgoztam. Vagy sikerült kitartani és a szereplők sem mozdultak be, vagy én mozdítottam be a gépet vagy a szerelők voltak túl gyors mozgásban. Ezért írtam, hogy 500-ból sikerült 1 jó fotót készíteni. Amit a mai “látásommal” is átengednék a vizsgán, bárki is csinálja egy ilyen felszereléssel. Tehát kezdd el, bátran! Rengeteget fogsz tanulni. Sokkal többet, mintha hónapokat, éveket várnál egy 2.8-as objektívre és addig nem fotóznál ilyet.

Mitől lesz valaki jó színházi fotós?

Nagyon ritkán, inkább kisebb társulatoknál fotózhattunk a színpadról oldalt és mászkálhattunk az előadás alatt. Fotóztam 1-2 olyan színdarabot is, ahol a nézőtér egyben volt a színpaddal. Elképesztően izgalmas volt így dolgozni. Szerintem azok a fotók a legjobbak, amikor már a kép készítés pillanatában érzed, hogy “ezt most szépen megfogtad”. Szeretem azokat a színházi fotókat is, ami egy teljesen másik szögből mutatja be a játékot.

Tetszett a cikk? Hasznosnak, érdekesnek gondolod ezt a blog bejegyzést? Küldd el email-ben vagy oszd meg az ismerőseiddel:

Ha fotósra lesz szükséged, vagy bármilyen kérdésed van, kérlek írj nekem egy üzenetet:

NÉPSZERŰ CIKKEK

Rendezvényfotózás árak
8 hasznos tipp a fotós választásához
Kedvenc reggelizőm 1.0

CÍMKE FELHŐ

SOCIAL MÉDIA

FOTÓZÁSOK

Esküvői fotózás

Esküvői fotózás

Rendezvényfotózás

Rendezvényfotózás

RÓLAM

Geberle Berci

Több mint 10 éve dolgozom fotósként. A következő témákat fotózom: rendezvény, esküvő, sport, színház, tánc, street style, portfólió, kismama, baba, család, étel, ingatlan.